|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 105 találat | lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-105 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Deák Árpád 2016. augusztus 23.Szembenézett múltjával a szilágycsehi magyar közösségA sorozatos elutasítások ellenére mégis elkészült az emlékmű Több éves álma valósult meg augusztus 20-án, szombaton, Szilágycseh magyar közösségének: az államalapítás ünnepén sikerült leleplezni a Szilágy megyei településen az első és a második világháborúban elesett szilágycsehi katonahősök, valamint a hírhedt barcaföldvári fogolytáborba elhurcolt helyi áldozatok tiszteletére felállított emlékművet. A Deák Árpád Nagyváradi szobrász által tervezett alkotást eredetileg köztéren szerették volna elhelyezni, de a többségi önkormányzati képviselők folyamatosan elutasították az RMDSZ-es tanácsosok által a Tövishát Kulturális Társaság kérésére előterjesztett javaslatot. Következésképpen a három nyelvű – magyar, román és angol nyelven feliratozott – emlékművet a református egyház „fogadta be” templomkertjébe. Az avató ünnepséget a vasárnap véget ért XX. Tövisháti Napok keretében tartották meg, amelyen a felszólalók egyöntetűen az emlékmű megvalósításának jelentőségét hangsúlyozták. PAPP ANNAMÁRIA Szabadság (Kolozsvár) 2016. szeptember 5.Múzsák találkozása a szecessziós múzeumbanNegyedik alkalommal találkoztak a Múzsák a Nagyváradi Holnapfeszten, közel ősi lakhelyükhöz, a helikoni ligethez, mivel a szombaton zárult háromnapos rendezvény a város egyik legújabb művészeti terében, a szecessziós múzeumnak otthont adó belvárosi Darvas-La Roche-villában zajlott: szó, dal és kép közös, interdiszciplináris művészeti élményt nyújtott az érdeklődőknek. Művészeti ágak összefonódása A szervezők, Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője, Simon Judit újságíró, szerkesztő, valamint Ramona Novicov művészettörténész tartotta a csütörtöki megnyitót, majd a Kocsis Csaba vezette berettyóújfalui Körömvirág együttes mutatta be a határ mindkét oldalán élő kortárs magyar költők megzenésített verseiből összeállított műsorát. Énekeltek verset Markó Bélától is, aki a Körömvirág után mutatta be Kerítés című, legújabb kötetét. A költő-politikus elmondta, újabb mandátumért már nem indul az őszi választásokon, ezt öt éve döntötte el, a versek mellett viszont egyre gyakrabban ír publicisztikát, nagy élvezettel. Új kötetéből felolvasott néhány szabadverset, majd dedikált. Az első napot a Képek és szavak című, Ujvárossy László képzőművész-egyetemi tanárral folytatott beszélgetés zárta, aki azt az élményét is megosztotta a jelenlevőkkel, amit a velencei biennálén is tapasztalt: a fiatal művészek egyre inkább a többi művészeti ággal való összefonódást kedvelik, olyannyira, hogy már nem is a képzőművész, hanem „csupán” a művész önmeghatározást használják. Tényregény az „ordas időkről” A pénteki programsort a MÚRE Brassai 2015 sajtófotókiállítás megnyitója indította. Rácz Éva, a magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke és Ramona Novicov a fotóművészet lényegéről, a pillanat megörökítésének lehetőségéről és a sajtófotó valóságot feltáró dokumentumszerepéről beszélt. Szűcs László elmondta, a verseny kiírásakor romániai magyar fotósokra számítottak, de végül több országból érkeztek művek, alkotóik valamiképpen mind kapcsolódnak Erdélyhez, ha másként nem, érzelmileg. Az eseményen könyvbemutató is várta a közönséget: Simon Judit látta vendégül Forgách András magyarországi írót, akivel Élő kötet nem mArad című könyvéről beszélgetett. A tényregény azt a jellegzetesen huszadik századi, kelet-európai családi tragédiát írja meg, amit Esterházy Péter a Javított kiadásban, csak Forgách az édesanyjáról tudja meg, hogy a III/1-es érintettséget. Megható őszinteséggel beszélt a hír fogadásáról, az azt követő eseményekről, hangsúlyozva, hogy rég elhunyt édesanyjához való kötődése mit sem változhat az „ordas idők” miatt. Kinde Annamária költőről neveztek el díjat A fesztivál második napját Élő Várad – Nagyvárad és a progresszió címen fórum és felolvasás zárta Tasnádi-Sáhy Péter irányításával, fiatal tollforgatók – Kemenes Henriette, Ozsváth Zsuzsa, Mihók Tamás és Bíró Árpád Levente közreműködésével. A fiatalok leginkább azt nehezményezték, hogy nem érzik, hogy Váradon lenne olyan mentor, szellemi irányító, akihez alkotói problémáikkal bármikor fordulhatnának, illetve akit mesterükként követhetnének. Ez a téma tulajdonképpen átvezet a harmadik fesztnap délutánjába, amikor bemutatták a 2014-ben elhunyt Kinde Annamária Nagyváradi költőről elnevezett díjat, Deák Árpád művét. Szűcs László elmondta, a márvány talapzaton stilizált bronz angyalszárnyakat ábrázoló alkotást évente egy olyan fiatal alkotó kapja majd, akinek még nincs kötete, de már megérett rá. Kiemelte, mennyire szívén viselte a korán elhunyt költőnő a fiatalok felkarolását, alkotói kört szervezett és az ő ötlete volt a Várad folyóirat Várad Junior rovata. Az idei díjat majd az október végi Könyvmaratonon fogják átadni, addig talán elkészül Kinde Annamária síremléke is, ugyancsak Deák Árpád műve. Ami a szerepek álarca mögött rejtőzik A rendevénysorozaton a színházi alkotókkal is tartottak beszélgetést: Novák Eszter rendezővel, a Szigligeti Színház művészeti vezetőjével, majd Bíró József Nagyváradi születésű Kolozsvári színésszel. Novák Eszter beszélt erdélyi gyökereiről, Marosvásárhelyi, illetve Budapesti rendezéseiről, művésztanár tevékenységéről és arról, mit jelent számára a Szigligeti Színház művészeti vezetése. Bíró József elmondta, színészi pályája a legendás Kortárs-csapattagsággal kezdődött, a színiakadémia elvégzése és rövid kitérők után pedig a Kolozsvári színházban teljesedett ki. Mindkét színházi alkotóművész kiemelte, nem az erőltetett aktualizálás vagy múltba fordulás a fontos, hanem a mindenkori ember sokszor egyértelmű, de inkább rejtélyesen összetett arcának felmutatása az egyes szerepek álarca mögül. A Holnapfeszt eseménysorát színházi előadás zárta: a Szigligeti Színház fiatal művészei Tasnádi-Sáhy Péter rendező szakos hallgató vizsgaelőadását, a Kés a tyúkban című darabot mutatták be. Molnár Judit Krónika (Kolozsvár) 2017. február 6.Határtalan Napok Fesztivál: főszerepben NagyváradSzabadka, Marosvásárhely, Komárom és Kassa után Nagyváradé a főszerep a Miskolci Nemzeti Színház Határtalan Napok fesztiválján: a Szigligeti Színház társulatai mellett bemutatkozik Deák Árpád képzőművész, valamint a Várad Kulturális Folyóirat. A háromnapos programsorozatban színházi előadások, kiállításmegnyitó, író-olvasó találkozó és összművészeti performansz is helyet kapott. A február 9-11. között megszervezendő esemény célja, hogy hidakat építsen az anyaországi és határon túli közösségek között, valamint, hogy keresztmetszetét adja a határon túli városok kulturális életének. Az események sorát Deák Árpád képzőművész kiállításának megnyitója kezdi. Az est folytatásában, 19 órától Székely Csaba Bányavirág című tragikomédiája látható. Másnap, február 10-én 17 órától a Várad Kulturális Folyóirat Élő Várad mozgalma és a színház összművészeti performansza látható, Határon innen és turul címmel, 19 órától pedig Csiky Gergely Buborékok című nagysikerű komédiája kerül műsorra. Február 11-én rendhagyó Törzsasztal író-olvasó találkozóra, erport.ro 2017. június 7.Szent László váradi szobrai 1692-től napjainkigKedd este a Kanonok soron havi összejövetelüket tartották a Nobilitas Egyesület tagjai. Csorba Sándor levéltáros és Péter I. Zoltán helytörténész tartottak előadásokat. Ezt volt a társaság 2016/17-es évadjának utolsó találkozója a nyári szünet előtt. A megjelenteket Szabó István, a Nobilitas Egyesület ügyvezető elnöke köszöntötte. A továbbiakban Csorba Sándor, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség levéltárosa tartott expozét, Szent László király nagyváradi szobrai a török alóli felszabadítástól napjainkig címmel. Arra hívta fel a figyelmet: a káptalant és a püspökséget 1693-ban helyezték vissza a javaikba, de Bunyitay Vince még 1693-ban, illetve 1695-ben Debrecenig hatoló tatár betöréseket említ, valamint a Rákóczi-szabadságharc idején, 1703-ban Váradot is érték csapások. A város egyetlen temploma az 1693-ban épített Szent Brigitta-kápolna volt, munkaerő hiányában pedig a püspöki és káptalani birtokok még évekig nem termeltek jövedelmet, ezért az 1692-öt követő közvetlen időszakban nem az jelentette a fő problémát, hogy miként emeljenek szobrot Szent Lászlónak. A napjainkban a Székesegyház keleti oldalbejárata mellett látható barokk kőszobor felállításának tervét 1738. július 24-én döntötte el a káptalan, és a források szerint még abban az évben már el is készült. Csáky Miklós püspök levelezéseiben egy monumentális márványszobor terve továbbra is szerepel, melynek modellje 1743-ban készült el, de nem lett kivitelezve. Az 1738-ban a Kispiacon (most Szent László tér) felállított szobrot 1893-ban helyezték át a papnevelde kertjébe (Pray György/Berzei utca). 1948-ban a szobrot elásták, majd 2000-ben restaurálták, és a Székesegyház keleti mellékbejárata közelében újból felállították. Szent Lászlónak azt a szobrát, mely ma a Székesegyház főbejárata előtt látható, a király kanonizációjának 700. évfordulója alkalmából rendelte meg Schlauch Lőrinc bíboros, de a költségekhez a káptalan is hozzájárult, illetve közadakozásból is kiegészítették. Az alkotás 1892-re elkészült ugyan, de a Szent László térre való kihelyezésére csak 1893. szeptember 10-én került sor. A szobrot a szombathelyi Tóth István akadémiai szobrász készítette el, aki több alkotást is csinált az egyházmegye számára (például a Barátok temploma előtti Piéta). A viaszveszejtéses technikával öntött bronzszobrot az 1924. május 8-i rongálást követően helyezték át a Székesegyház elé. Egyéb tervek Az idők folyamán meg nem valósított szobortervek is voltak. Egy lovasszobor felállításának tervét már Schlauch bíboros is dédelgette, aki 1894-ben vette tervbe a szobor elkészíttetését a milléniumi ünnepségekre. Hozzá hasonlóan Tóth Istvánt kívánta megbízni a szobor elkészítésével utódja, Szmrecsányi Pál is. Konkrét lépeseket Széchenyi Miklós püspök tehetett, aki 1913. október 21-én levélben bízta meg a művészt egy meghívásos pályázatos szoborterv elkészítésére 90 ezer korona alapból. 1914-ben Tóth két 1/3-os gipszmodellt is készített, amit szerződéskötés követett 1916. május 1-jei kivitelezési határidővel, ami azonban az első világháború miatt meghiúsult. 1942-ben az emlékünnepségre szerettek volna egy lovasszobrot készíteni. Várad főispánja, Hlatky Endre 1941-ben kezdett tárgyalásokba a Vallás- és Közoktatási Minisztérium tanácsosával, Say Gézával, aki a budapesti Erdey Dezsőt bízta meg a szoborterv elkészítésével, anyagi támogatást is ígérve a városnak a megvalósításhoz. A gipszminta 1941 novemberére készült el, a tervet azonban Nagyvárad vezetősége, köztük a polgármester is elutasította, amúgy pedig bronz hiányában eleve halálraítélt kezdeményezés volt. Korunkban is vannak kezdeményezések: az RMDSZ-hez köthető Varadinum Kulturális Alapítvány megbízásából 2017 áprilisára készült el Deák Árpád váradi szobrászművész Szent Lászlót ábrázoló agyagmodellje. A felsoroltak következtetéseként elmondható: kezdetben a római katolikus egyház volt a kizárólagos kezdeményező, az 1940-es években viszont már a világi autoritások is felkarolják a szoborállítás gondolatát, valószínűleg inkább nemzetiségi, politikai megfontolások, mintsem lelkiségi szempontok alapján. Egy esetben sem ihletődtek a középkori mintákból, mindegyik mű önálló művészi elképzelésen nyugszik, és a szobrok kivitelezésében a kor hangulata minden esetben visszatükröződik. Nagyvárad építészete Péter I. Zoltán helytörténész Nagyvárad építészetéről tartott előadást, részletesen kifejtve, hogy miként alakul ez a román, a gótikus, a reneszánsz és a barokk korban, milyen és hány templom, illetve ház volt a tárgyidőszakban. Természetesen beszélt a várbeli első székesegyházról is, az anekdotákkal fűszerezett érdekes időutazás pedig vetítéssel zárult a Bazilikáról, valamint a Fő utcai épületekről a vasútállomástól az Ady líceumig. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2017. június 22.Szent László-szobor helyett makettRégi vágya a nagyváradi magyarságnak, hogy a városalapító Szent László egy méltó lovasszobrot kapjon lehetőleg a város főterén. Ennek érdekében civil kezdeményezésre nem is olyan régen több mint 8000 aláírást gyűjtöttek össze, az ügy mégis elhalt politikai támogatás híján. Most úgy tűnik, szobor helyett legalább egy makettet kapnak a váradi magyarok. A civil kezdeményezést a maga idején még félszívvel sem támogató RMDSZ a színfalak mögött felkérte Deák Árpád képzőművészt arra, hogy mintázzon meg egy lovasszobor-tervezetet a városalapító királyról. „Nagyon komoly dokumentálást végeztem el, kifejezetten törekedtem arra, hogy a hagyományos ikonográfiai megjelenítéseket használjam, például a királyi palást a zágrábi katolikus egyház múzeumában megmaradt eredeti, Szent László által viselt királyi ruhadarab mintáit jeleníti meg. Ugyanakkor Szent László király mellé a korban használt ikonográfiailag kettős kereszt található, kezében pedig a vitézséget és szilárdságot jelképező csatabárd van” – mondta Deák Árpád képzőművész. A megrendelők és a szobrász tervei szerint az alkotás másfélszeres életnagyságú impozáns alkotás lesz, de nyilván a költségvetés és a tér meghatározza a végső méreteket. Az elmúlt napokban az alkotás makettjét megtekintette Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök is, mint a Szent László kultusz ápolására leginkább hivatott egyházi intézmény vezetője, és a szobrászművész elmondása szerint tetszésének adott hangot és áldását adta a folyamat következő lépésének elindítására. Ennek megfelelően szerdán már az Arad megyei öntődébe került – oda, ahol a Holnaposok szoborcsoportja készült –, hogy elkészüljenek azok a bronz makettek, amelyek immár a Varadinum Alapítvány, a püspökség és az RMDSZ forrásgyűjtéséhez szükségesek. A mostani makettek kiöntési költségeit már az első sikeres gyűjtésből tudta fedezni a szövetség, mondta el Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke. „Egy folyamatról beszélünk. Volt először a gondolat, ehhez meg kellett találni a megfelelő alkotót, és én azt gondolom, hogy Deák Árpád már bizonyított, nem véletlenül esett rá újból a választás, és ugyanakkor meg kellett teremteni a konszenzust. Úgy érzem, hogy a katolikus egyház, valamint a Varadinum alapítvány, a történelmi magyar egyházak, a civil társadalom és szövetségünk egységben van ezen ügy mellett. Ezért tarthatunk ma már ott, hogy megvan a terv, és már öntődébe kerültek az első makett” – mondta Szabó Ödön. A kezdeményezés egyetlen szépséghibája, hogy a nagyváradi RMDSZ nincs túl jó viszonyban a várost vezető liberális Ilie Bolojannal, aki a maga során már többször is kifejtette, hogy elképzelhetetlennek tartja egy Szent László szobor felállítását a város főterén. A polgármester mint a szobor felállításának esetleges alternatív helyszínét a nagyváradi várat nevezte meg, de a mostani fagyos viszony a kezdeményezők és a város vezetése között kétségessé teszi, hogy ez megvalósulhat-e. A Szabó Ödön által említett egység pedig finoman szólva sem teljes tekintettel arra, hogy a szobor felállításának eredeti kezdeményezőjét, Sztuflák Gyula Ede fogorvost, és a hozzá csatlakozó civileket senki sem kereste meg mostanában ebben a kérdésben. [A maszol.ro nyomán] https://itthon.ma/kult 2017. június 22.Öntődében a Szent László-szobormakettA Varadinum Kulturális Alapítvány, a történelmi magyar egyházak és a Bihar megyei RMDSZ által elindított gyűjtésnek megvan az első eredménye: öntődébe került a Szent László-szobormakett. Több éve készült a nagyváradi Deák Árpád képzőművész arra, hogy méltó alkotással feleljen meg a váradiak kérésének, melyet az RMDSZ Bihar megyei szervezete, a történelmi magyar egyházak és a Varadinum Kulturális Alapítvány fogalmazott meg felé. A felkérés lényege, hogy városalapító Szent László királyunk számára alkosson meg egy lovasszobor-tervezetet. „Nagyon komoly dokumentálást végeztem el, kifejezetten törekedtem arra, hogy a hagyományos ikonográfiai megjelenítéseket használjam, például a királyi palást a zágrábi katolikus egyház múzeumában megmaradt eredeti, Szent László által viselt királyi ruhadarab mintáit jeleníti meg. Ugyanakkor Szent László király mellé a korban használt ikonográfiailag kettős kereszt található, kezében pedig a vitézséget és szilárdságot jelképező csatabárd van” – mondta Deák Árpád képzőművész. A megrendelők és a szobrász tervei szerint az alkotás másfélszeres életnagyságú impozáns alkotás lesz, de nyilván a költségvetés és a tér meghatározza a végső méreteket. Az elmúlt napokban az alkotás makettjét megtekintette Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök is, mint a Szent László kultusz ápolására leginkább hivatott egyházi intézmény vezetője, és a szobrászművész elmondása szerint tetszésének adott hangot és áldását adta a folyamat következő lépésének elindítására. Ennek megfelelően szerdán már az Arad megyei öntődébe került – oda, ahol a Holnaposok szoborcsoportja készült –, hogy elkészüljenek azok a bronz makettek, amelyek immár a Varadinum Alapítvány, a püspökség és az RMDSZ forrásgyűjtéséhez szükségesek. Egységben a célért A mostani makettek kiöntési költségeit már az első sikeres gyűjtésből tudta fedezni a Szövetség, mondta el Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke. „Egy folyamatról beszélünk. Volt először a gondolat, ehhez meg kellett találni a megfelelő alkotót, és én azt gondolom, hogy Deák Árpád már bizonyított, nem véletlenül esett rá újból a választás, és ugyanakkor meg kellett teremteni a konszenzust. Úgy érzem, hogy a katolikus egyház, valamint a Varadinum Alapítvány, a történelmi magyar egyházak, a civil társadalom és szövetségünk egységben van ezen ügy mellett. Ezért tarthatunk ma már ott, hogy megvan a terv, és már öntődébe kerültek az első makett” – mondta Szabó Ödön. „Ez egy újabb óriási projektje a nagyváradi magyarságnak, és mint ahogy a Szacsvay-szobor teljes restaurálásánál a teljes összeget a magyar közösség összefogása teremtette meg, a kisemberek és a diákok egylejes adományaitól a vállalkozók több ezer lejes adományaival egyetemben, úgy azt gondolom, itt is sikerülhet közösen céljainkat megvalósítanunk. Szeretném megköszönni mindenkinek, aki már eddig adakozott, és biztatni szeretnék mindenkit, hogy bátran keresse meg kollégáimat adományaival. Az ügyet ugyanazon az összmagyar összefogást megjelenítő alapítványon keresztül kívánjuk megvalósítani, amint azt tettük a Szacsvay-szobor sikeres projektje kapcsán is. Felkérünk mindenkit, hogy álljon a közös ügy mögé, és álljon az összefogás mellé, támogassák Varadinum Kulturális Alapítvány, a történelmi magyar egyházak és az RMDSZ Bihar megyei szervezete által elindított gyűjtést. Minden intézménynek, szervezetnek a jó szándékú hozzáállását ezúton is megköszönjük” – fogalmazott Szabó Ödön, a Festum Varadinum programsorozat kurátora, főszervezője. A Bihar megyei RMDSZ sajtóirodája erdon.ro 2017. augusztus 12.Szobrokkal és utcanevekkel jubilálnának a marosvásárhelyi protestánsokTöbb mellszobrot állítanának és néhány utcát neveztetnének el a városban a marosvásárhelyi protestáns felekezetek a reformáció 500. évfordulója alkalmából. Amennyiben viszont nem sietnek kéréseik fenntartásával, könnyen megeshet, hogy kifutnak az időből. Az őszire tervezett számos egyházi és világi ünnepen, előadáson és kiállításon túl a marosvásárhelyi protestáns felekezetek szoborállítással és utcanévadással is emléket szeretnének állítani a reformáció közelgő 500. évfordulója alkalmával. Az evangélikusok már negyedévvel ezelőtt iktatták kérésüket, az önkormányzat névadó bizottsága tagjainak azonban egyetlen városházi illetékes sem jelezte, hogy a testületnek össze kellene ülnie. A reformátusok egyelőre a vártemplomi szoborállításra összpontosítanak, és azon túl, hogy ők is szeretnének utcát és teret elnevezni két személyiségről, túl nagy reményt nem fűznek a polgármesteri hivatal segítőkészségéhez. Vass Levente, az RMDSZ helyi elnöke lapunknak megígérte, a szövetség képviselői mindent megtesznek annak érdekében, hogy az esetleges hivatali packázások ne árnyékolják be az ünnepet. A szobrok elkészültek, az utcaneveket csak tervezik Két szoborral és legalább két utcanévvel szeretnének emléket állítani a kerek évfordulónak a város reformátusai. A Vártemplom udvarán Kálvin János és Károli Gáspár büsztjét készülnek felállítani ez év október 14-én. Az előbbi Péterfy László, Magyarországon élő, nyárádselyei, Kossuth-díjas szobrászművész, az utóbbit Deák Árpád, Nagyváradon élő, marosvásárhelyi származású alkotó munkája. Mindkét szobrot bronzba öntötték és Vásárhelyre szállították. Kérdésünkre, hogy miért nem köztérre állítják, Ötvös József, a Vártemplom leköszönt lelkésze azzal érvelt, hogy nem akarták kitenni magukat és a közösséget a hatóságok visszautasító magatartásának. Ugyanakkor komoly szimbolikája van annak, hogy a város legnagyobb temploma, több országgyűlés színhelye mellé állítják fel a francia származású svájci reformátor és a Biblia első magyar fordítója szobrát – érvelt lapunknak Ötvös. Szóba került egy emléktábla állítása is, de arról lemondtak. Kérni készülnek viszont a Vártemplom alatti Posta utca átkeresztelését Kálvinra. A Kistemplom gyülekezete egykori lelkészéről, Csiha Kálmán későbbi püspökről szeretné átneveztetni a jelenlegi Memorandum teret, amely 1986-ig éppen a templom nevét viselte. A tervek maradéktalan megvalósulásában azonban az egyház sem igazán hisz. Kérdésünkre, hogy milyen reményt táplálnak a tér átnevezéséhez, Lakatos Péter elismerte, hogy nem nagyot. Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár) 2017. szeptember 8.Szent László lovasszobrot a várbaSzeptember 7-i sajtótájékoztatóján Böcskei László nagyváradi megyés püspök hangsúlyozta: azt szeretné, hogy a várban legyen lovasszobra Szent Lászlónak. A következő feladat ennek megvalósítása és az elhelyezése. Böcskei László megyés püspök kifejtette: a Szent László-év során lelkipásztori, kulturális és művészeti jellegű rendezvényeikkel a szent király életszentségének ismertetése és életpéldájának követésére való ösztönzés által az ő alakját próbálták és próbálják továbbra is valamilyen módon megrajzolni, megformálni magukban. Ennek formába való öntése is megvalósult azáltal, hogy Szent László lovasszobrot mutathattak be, aminek végleges megvalósítása és elhelyezése is tervükben van, a mintát pedig Deák Árpád képzőművész készítette el, mely szeptember 7-től megtekinthető a püspöki palota előcsarnokában. Kijelentette: nem titkolt szándékuk, hogy az elkészített és bemutatásra kerülő szobor terve közelebb hozza egymáshoz Szent László király mai népét, és hogy a szoborállítás közös felvállalása, minden egyéb érdeken túl, már most egy olyan elköteleződésnek a megnyilvánulása legyen, amikor egymással és egymásért fáradozunk értékeink megőrzésében és biztosabb jövőnk építésében. Az egyházmegye vezetője nem tudott pontos határidőt megnevezni a szoborállításra, és az alkotás elkészítésének költségét se határozta meg, hiszen ez több tényezőtől függ. „Bízom abban, hogy ez meg fog történni, és remélem, hogy támogatóink is lesznek. Nem mondok dátumokat, mert azért szeretem a meglepetéseket. Szerintem ez egy kiegyensúlyozott, reális, megvalósítható terv lehet. Függetlenül attól, hogy milyen más kezdeményezések vagy nyilatkozatok vannak, én látok abban nemcsak fantáziát, de lehetőséget is, hogy ezt megvalósítsuk, és tudom azt, hogy vannak, akik ezt komolyan akarják támogatni. Nem más meggondolásból, hanem csupán azért, mert Várad ezt megérdemli”- fogalmazott. Arról is beszélt: a Szent László-évben a király nagyságát, alakját próbálják felfedezni, illetve az ő aktuális üzenetét megfogalmazni a mai ember számára. Minden rendezvényükben tehát tulajdonképpen azt keresik, hogy milyen az a Szent László, aki a ma élőkhöz közel áll, hogyan tudjuk az ő alakját úgy megrajzolni magunkban, hogy az vonzó és követendő legyen, adjon egy lüktetést, és emellett az ünnepségeknek legyen meg a kellő hatásuk. Ebben segítségükre volt Deák Árpád szobrászművész is, aki konzultációk és egyeztetések után megalkotta Szent László leendő lovasszobrának a mintáját, mely visszatükrözi mindazt, amit az év folyamán „próbálunk feldolgozni magukban, és megvalósítani szeretnénk a jövőben mint Váradon Szent Lászlónak emelt nem csak emlék, hanem követésre sarkalló példa is, ösztönzés és tanúságtétel arról, amit fel kell vállalni a mindennapi életben”. Külön hangsúlyozta: a szoborral semmiképpen sem akarják feleleveníteni a Szent László-szobor körüli viták folyamatát, de úgy érzi, itt az ideje annak, hogy valamiféleképpen rendezzük a dolgainkat, találkozzunk egymással, és még mielőtt olyanokhoz fordulnánk, akik nem a mi érdekeinket képviselik, mi magunk, ez a közösség, mint Szent László népe, fogjunk össze, és járjuk az ő útját. „Az én véleményem szerint ennek a bemutatott Szent László szoboralaknak van tartása, tekintélyt sugároz. Szent László kereső, nem egy semmibe néző alak, a hit jelét hordozza és kész a küzdelemre”- fűzte hozzá. Támogatás Az egyházmegye elöljárója arra is kitért, hogy a megvalósításhoz természetesen komoly anyagi alap szükséges. Ennek az összehozása végett a tervüket ismertetik Székesfehérváron (voltak már olyan nyilatkozatok, hogy mint királyi város, felkarolja az ügyet) és Debrecenben, hiszen egykor a váradi egyházmegye részét képezte, és nem utolsósorban számítanak arra, ami már elhangzott a május 14-i ünnepségen is, vagyis a magyar állam támogatására. Emellett a helyieket is meg fogják szólítani, de még nem tartanak ott, hogy ilyen részletekről tudjanak beszámolni. „Egyelőre itt van előttünk, hogy konkrétan mit szeretnénk, hogy hol szeretnénk, és most előttünk áll a feladat, hogy ezt meg tudjuk valósítani”- mondta- hozzátéve: az egyházmegye a Varadinum Kulturális Alapítvány segítségét is igénybe kívánja venni, és nyitottak arra, hogy ezt a témát bárkivel megvitassák. „Egy elég nagy vállalkozás lenne, hogy a politikumot kizárjuk a mi mindennapi életünkből, de az már egy teljesítmény, hogy ne engedjük elpolitizálni egy ilyen ügyet. Vannak olyan vállalkozások, melyek esetében nem politikai szempontok alapján kellene mérlegelni, vagy állást foglalni, hanem összefogni és egymással szövetkezni, hogy valami szépet és maradandót alkossunk ennek a városnak”-fogalmazott. Az alkotásról Deák Árpád képzőművész felidézte: az első nekifutás arról szólt, hogy próbálta rekonstruálni, milyen lehetett amit a Kolozsvári-testvérek készítettek az 1300-as években. Nyilván, hogy az internet volt a fő forrás, nagyon sok mindent megtudott az akkori szoborról, csak azt nem, hogy hogyan nézhetett ki, mert a fellelhető négy rajz négyféleképpen ábrázolja, de nem is volt célja egy ugyanolyan szobrot készíteni, mert nem lehet egy más kornak a lelkivilágába átültetni a mostani alkotói folyamatot. Azt az archaikus, protoreneszánsz bájjal rendelkező kifejezésmódot szerinte szinte lehetetlen újjáalkotni, épp ezért egy olyan ábrázolásmódot választott, ami közelebb áll a mai szobrokhoz, viszont megtartva bizonyos hagyományos kereteket. Kapott olyan kritikát is, hogy miért nem modernebb a szobor, miért nem interaktívabb vagy installációszerű, de „szerintem fontosabb az alakja Szent Lászlónak, főleg szoborban, minthogy a napi időjárás szerint formáljuk meg”. Meglátásában ez nem veszi el a lehetőségét annak, hogy avantgardább, kortársabb szemléletű alkotók is hozzányúljanak a témához, sőt esetleg kiegészítenék ezt a látásmódot. Azt is megtudtuk, hogy kétszer is járt Olaszországban, megtekintett észak-itáliai városokat, illetve az utazás egyik másik fő célja az lett volna, hogy a horvátországi Zágrábban megtekintse Szent László köpönyegét, palástját, ami sajnos nem sikerült, ahogy a somogyvári apátságot se tudta megnézni. Nem adta fel azonban reményt, egyik barátja jóvoltából látta a középkor nagy lovasszobrait, amik Itáliában találhatóak, sőt, még azt is felfedezte, hogy Alto Monte településen van egy síremlék, amelyen Szent László figurája szerepel domborműként. Visszatérve a szoborra: mivel a palást egy kézzel fogható, Szent Lászlóval kapcsolatba hozható tárgy, gondolt arra, hogy ez a lovasszobron teljes díszében megjelenjen, Szent Lászlót pedig kevésbé harcos, inkább méltóságteljes alakként képzelte el. Ciucur Losonczi Antonius / erdon.ro 2017. szeptember 13.„Három nap, ami rólunk szól”Az idén is nagy sikere volt a Fekete-Körös-völgyi Magyar Napoknak, mondták el a szervezők. Egyúttal átadták a Belényesújlakra tervezett szobor makettjét a helybéliek képviselőinek. Az immár ötödik éve megrendezett, háromnapos rendezvény részleteiről Borsi Lóránt, a Bihar megyei RMDSZ társadalomszervezésért felelő ügyvezető alelnöke, Balog Lóránd László, a belényesújlaki RMDSZ elnöke és helyi tanácsosa, valamint Grim András, a megyei RMDSZ szórványügyekkel foglalkozó ügyvezető alelnöke számolt be. A szeptember elején megszervezett háromnapos rendezvény Belényesújlakon, néptáncfesztivállal kezdődött, melyen évről évre egyre többen vesznek részt – az idén több mint háromszázan. A néptánc- és népdalegyüttesek a település központjától a focipályáig vonultak, a fellépések a pálya melletti színpadon zajlottak. Immár harmadik alkalommal a debreceni Hajdú táncegyüttes is részt vett, népdal- és néptánc előadások követték egymást, egyre többen jöttek ki, nagyon jó volt a hangulat. Amint Borsi Lóránt elmondta, a rendezvényt a Bihar megyei RMDSZ szervezi a történelmi egyházakkal és a helyi civil szervezetekkel, de nem valósulhatna meg, ha a helyiek nem támogatnák. „Ha szorgos kezek nem biztosítanák a szervezés hátterét, nem jöhetne létre” – hangsúlyozta ki. Az első nap során mintegy négyszáz embert vendégeltek meg – szereplőket és résztvevőket egyaránt – bográcsgulyással, kaláccsal, üdítővel. Családi nap Míg az első napot a hagyományőrzésnek szentelték, a második nap szokás szerint családi nap volt, mely ezúttal Köröstárkányon zajlott. Itt bográcsgulyás főző verseny is volt, sok gyerekprogrammal készültek – például felfújható ugróvárral, gyermekeknek szóló előadásokkkal, de különféle koncertek, mulatós előadások is voltak. Az est fénypontja a Sipos F. Tamás által alapított Exotic együttes fellépése volt. Ezen a napon nyolcszáz körüli volt a megvendégeltek száma, de valójában sokkal többen látogattak el egyik vagy másik rendezvényre, mondta el Balog Lóránd László. A harmadik nap hagyományszerűen az elcsendesedésé, az egyházi jellegű találkozóké és az idén sem volt ez másként. A köröstárkányi templomban harangszentelés zajlott: Csűry István püspök tartott istentiszteletet, majd megszentelte az új harangot. A régi harang ugyanis megrepedt, s bár kijavították, már nem lehetett visszahelyezni eredeti helyére, így helyi összefogással új harang készült. Amint a helyi református tiszteletes, Sebestyán László Ede kiemelte, a helyi baptista gyülekezet, valamint a testvérgyülekezet is gyűjtést szervezett a református templom harangjára. Az istentiszteletet ökumenikus kórustalálkozó követte, majd ünnepélyes keretek között átadták a református egyházközség felújított épületét, mely egy közösségi térként működik mostantól a köröstárkányi magyarság számára. Díjátadás Grim András elmondta: a rendezvénysorozaton belül, vasárnap este hetedik alkalommal adták át a Zsisku János Szórványdíjat, ezúttal Beregi János mezőtelegdi borásznak, kitartó emberségéért, és a magyarság hathatós érdekvédelméért, majd a Debreceni hajdú Táncegyüttes előadásával zárult a rendezvénysorozat. A díjat a Bihar megyei RMDSZ alapította olyan intézmények, személyek, személyiségek számára, akik maradandót alkottak a Bihar megyei szórványmagyarság megmaradásáért. A háromnapos kezdeményezés az idén is nagyon jól sikerült, a lelkesedést mi sem bizonyítja jobban, mint hogy például szombaton estére ugyan elromlott az idő, de a koncert után mintegy háromszázan ott maradtak, hegedű szólt, nótákat énekeltek hajnali háromig a szervezők által felállított hatalmas sátrakban. Összesen három-négyezer résztvevő fordulhatott meg, állandóan váltották egymást, valójában úgy is gondolták ki a rendezvényt, hogy mindenki találja meg a magának valót. „Három nap, ami rólunk szól – ez nagyon fontos a térségben lakó magyarok számára” – hangsúlyozta ki Borsi Lóránt. Szobrok A szervezők évről évre fel szoktak állítani egy-egy szobrot is a térségben. Belényesen Petőfi Sándor, Köröstárkányon Bartók Béla szobrát állították fel, Várasfenesen IV. Béla Király szobrát fogják felavatni, a mű már elkészült, azonban a talapzat elkészítése, a helyszín megállapítása, valamint az engedélyek megszerzése még hátravan, de terveik szerint még az idén állni fog, Magyarremetére pedig Szent László szobrát tervezik, a makettet már átadták a helybéliek képviselőinek. Belényesújlakron II. Rákóczi Ferenc szobrát fogják felállítani, a makettet szerdán a megyei RMDSZ képviselői átadták Petrucz János Zoltán belényesújlaki református tiszteletesnek, valamint Balog Lóránd Lászlónak. A szobrot, akárcsak az eddigieket, Deák Árpád szobrászművész fogja elkészíteni. Neumann Andrea / erdon.ro 2017. október 4.A Szent László szoborról is egyeztettek Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatalos látogatáson járt hétfőn Váradon, ahol részt vett a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitóján, majd részvételével felavatták az egyetem új épületét. Kora délután a miniszterelnök a Nagyváradi Római Katolikus Püspökségre látogatott, ahol Böcskei László megyéspüspök fogadta, majd találkozott a Varadinum Kulturális Alapítvány vezetőivel, Koncsek Zita kuratóriumi elnökkel, Fodor József kuratóriumi taggal és Szabó Ödönnel, a Festum Varadinum rendezvénysorozat programkurátorával. Orbán Viktor és a Varadinum Alapítvány képviselői rövid, de tartalmas párbeszédet folytattak. Több téma is napirendre került, közöttük a Nagyváradon felállítandó Szent László-szobor ügye. Böcskei László megyéspüspök tájékoztatta a kezdeményezésről a miniszterelnököt, megmutatta a szobormakettet, aki nyitottnak mutatkozott a váradi királyszobor ügyében megvalósult váradi társadalmi összefogás támogatására és megerősítésére. Egységben Mint köztudott, a városalaptó szent király tiszteletére kezdeményezett szoborállítás teljes egységet teremtett a történelmi magyar egyházak, a civil szervezetek és az RMDSZ nagyváradi és Bihar megyei szervezetei és más politikai alakulatok között és együttesen a Varadinum Kulturális Alapítványt jelölték meg az ügy hivatali ügyintézőjeként. Az első körben végzett adománygyűjtés révén már elkészült a Deák Árpád által elkészítendő szobor makettje, amit nemrég Böcskei László megyéspüspök mutatott be. A szoborállítás kezdeményezői elmondták Orbán Viktornak, hogy a Szent László emlékévben szeretnék elkészíteni a városalapító lovagkirály szobrát. A középkorban már állt ott egy lovasszobor, a Kolozsvári fivérek munkája, amelyet a török pusztítás során, a váradi vár bevételekor semmisítettek meg. A Varadinum Alapítvány és a társult egyházi és civil szervezetek, kiemelten a Szent László kultusz ápolásáért áldozatos munkát vállaló Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye fontosnak tartja, hogy a város és a váradi püspökség megalapítójának méltó köztéri szobra állhasson Nagyváradon, eleget téve ezzel a nagyváradi magyarság régi óhajának is. Orbán Viktor miniszterelnöknek Szabó Ödön adta át azt a díszkötésben elhelyezett tájékoztatót, amely a Szent László-szobor állítására vonatkozik, valamint tartalmazta a nagyváradi magyarság néhány fontos célkitűzését. A magyar kormányfő odafigyeléssel fordult a Bihar megyei közéleti, egyházi és civil képviselők igényei felé. Támogatói jegyek Szabó Ödön ugyanakkor elmondta, ők maguk sem tétlenkednek a segítségre várva, hisz már elindult az a gyűjtési akció, amely révén bárki tehetsége szerint hozzájárulhat a szobor felállításához. Az RMDSZ parlamenti képviselője kiemelte, hogy a korábban már bemutatott szobormakett a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség székhelyén megtekinthető, és biztatott mindenkit arra, hogy látogasson el, nézze meg és járuljon hozzá lehetőségei szerint a közös álom megvalósításához. Szabó Ödön tudatta, a megyei RMDSZ-székházban, valamint az egyházaknál megvásárolhatók a támogatói jegyek, melyek, ha úgy tetszik, lekövetik a valós bankjegyeket, és így öt-, tíz-, ötven-, száz-, kétszáz- és ötszázlejes címletekkel lehet támogatni a közös célkitűzést. Az érdekvédelmi szövetség ügyvezető elnöke, Szabó Ödön elmondta, hogy természetesen bárkihez, bárhová elmennek a támogatásért. A támogatási szándékukat a következő telefonszámon jelezhetik: 0259/432–884. erdon.ro 2017. október 12.A legnagyobb protestáns hálaünnepReformáció 500 A református világtalálkozó óta nem volt akkora vallási rendezvény Marosvásárhelyen, mint amire október 14-én számíthatunk a Görgényi, a Küküllői, a Marosi és Maros-Mezőségi Református Egyházmegye szervezésében. A rendezvény 14 órakor a Vártemplomban áhítattal kezdődik, ugyanitt, a templom előtt református személyiségek szobrait avatják fel. Az ünneplők 14.30 órakor a vár udvaráról a sportcsarnokhoz vonulnak, ahol 16 órakor megkezdődik az ünnepi istentisztelet. Igét hirdet Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, ágendát mond Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az eseményt megelőzően Jakab Istvánnal, a Maros-Mezőségi Egyházmegye esperesével, a rendezvény ötletgazdájával beszélgettünk. 2-3000 résztvevőre számítanak – Reményeink szerint az Erdélyi Egyházkerület legnagyobb rendezvénye lesz. Kató Béla püspök úr úgy fogalmazott, hogy a kolozsvári volt a „legfényesebb”, a legünnepélyesebb, de a marosvásárhelyi lesz a legnagyobb, hiszen 2-3000 résztvevőre számítunk. A program ismert, a hívek a Vártemplomban és a várudvaron gyülekeznek, áhítattal kezdünk, majd felavatunk két szobrot, Kálvin János és Károli Gáspár szobrát, Péterfi László és Deák Árpád alkotásait. Innen vonulunk a sportcsarnokba – fogalmazott az esperes. Az útvonalon – Bernády tér, Kossuth Lajos utca, Arany János utca, Corvin Mátyás tér – forgalomkorlátozás lesz, ahol lehet, a járdán, ahol nem, az úttesten fognak vonulni. Sátrat állítanak, kivetítőn követhető lesz az istentisztelet A jegyeket egyházközségenként kiosztották, igyekeztek úgy megtenni, hogy mindenkinek egyenlően jusson. Nehéz feladat volt, hiszen csak a Maros-Mezőségi Egyházmegye 26 ezer tagot számlál. Ha ugyanennyien vannak a másik három egyházmegyében is, akkor százezer hívőről beszélünk. Többen jelezték részvételi szándékukat, mint amennyi jegy van, de bárki részt vehet, hiszen a Liget felől egy nagy sátrat állítanak fel, ahol óriáskivetítőn követhető lesz az istentiszteletet. A sportcsarnok befogadóképessége korlátozott, kétezren férnek be, de aki nem mehet be, az eseménynek éppúgy részese lesz. Be kell tartani az előírásokat, hiszen a Katasztrófavédelmi Felügyelőség nagyon szigorúan intézkedik. Marosvásárhely tíz református templomában egyszerre szólalnak meg a harangok Az esperes hangsúlyozta, hogy ez egyházi hálaünnep, s a felvonulás az istentisztelet része. – Sem egyéni, sem közösségi tiltakozásnak nincs helye. Egyházi, nőszövetségi, kóruszászló loboghat, de semmilyen más zászlót nem szeretnénk, hiszen senkit sem kívánunk provokálni. Ez békés, hálaadó istentisztelet, méltósággal vonulunk egyik helyszínről a másikra. Azt szeretnénk, ha Marosvásárhely mind a tíz református templomában egyszerre szólalnának meg a harangok. A rendezvényen részt vesz a többi protestáns felekezet, az evangélikus és az unitárius is. Együtt ünnepelünk, a testvéregyházakat szeretettel várjuk – tájékoztatott Jakab István. Az úrvacsoraosztás után Rákász Gergely orgonakoncertjét hallgathatja meg a gyülekezet, majd a FIKE-band szolgálata következik. Az eseményen részt vesz Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztériumának minisztere, jelen lesznek megyei és városi elöljárók. A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal jelentős összeggel támogatja a rendezvényt. A szeretetvendégségen az egyházmegyékben működő nőszövetségek házi süteménnyel kedveskednek. Kiállítások A szombati nagy rendezvényt megelőzően két vallásos témájú kiállításra is sor kerül, csütörtökön fél 3-tól a Vártemplomban a Soli deo gloria című, amely reformációtörténeti kiállítás, pénteken 18 órakor pedig Reformáció 500 címmel nyílik szintén vallási témájú alkotásokból álló képzőművészeti tárlat a Kultúrpalota földszinti Art Nouveau galériájában. Mezey Sarolta / Népújság (Marosvásárhely) 2017. október 16.Reformáció 500 Örökségünk a magyar nyelvA reformátusság összetartozásának hatalmas erejét tapasztaltuk meg szombaton Marosvásárhelyen, amikor négy, a Marosi, a Maros-Mezőségi, a Görgényi és a Küküllői Református Egyházmegye, valamint az evangélikus és unitárius egyház képviselői a reformáció 500. évfordulójára szervezett hálaünnepsége zajlott. A Vártemplomtól a sportcsarnokig vonuló püspökök, esperesek, lelkészek, hívek, meghívottak végeláthatatlan, több ezer embert számláló, tömött sora igazolja: sokan vagyunk! A hitbéli összetartozás erejének megtapasztalása felemelő, biztató és reményt ad a megmaradásra a következő évszázadokra is. Kálvin és Károli A rendezvény az általunk is ismertetett gazdag forgatókönyv szerint zajlott. A hívek a Vártemplomban és a várban gyülekeztek, hogy felavassák két református személyiség: Károli Gáspár és Kálvin János szobrát. A Vártemplomban Henter György lelkipásztor ismertette, hogy a Kálvin-szobrot Péterffy László, marosvásárhelyi származású, Visegrádon élő szobrászművész ajándékba készítette el, míg Károli Gáspár magyar bibliafordító mellszobra ugyancsak marosvásárhelyi, Nagyváradon élő szobrászművész, Deák Árpád alkotása. A szobrok felállításával a templom előtti, melletti teret is felújították, ami nem volt zökkenőmentes, hiszen egy hétig feljelentés miatt le kellett állni a munkálatokkal. Hogy végül időben elkészültek, a kivitelezők munkájának és a polgármesteri hivatal támogatásának köszönhető. A lelkész külön megköszönte dr. Dorin Florea polgármester támogatását és jelenlétét az eseményen. A Vártemplomban Balog Zoltán, a emberi erőforrások minisztere Kálvin Jánosról, a francia származású svájci reformátorról szólva azt mondta, hogy Erdély-szerte talán több szó esik róla, jobban ismerik, mint Genfben. Mi, kálvinisták szobrot állítunk neki, hiszen tanai a mai napig megtartottak bennünket. Ő az, akiről sokan azt gondolják, hogy magyar volt. Károli Gáspárnak az egyetemes magyar kultúrához való hozzájárulásáról: ha ő nincs, akkor lehet, hogy ma nem beszélünk magyarul. Szobruk ott áll a Vártemplom előtt. Őrizzük ezeket, és azt a hitet, amit a nyugatiak elfelejtettek! Vigyázzunk arra, hogy templomaink ne váljanak múzeumokká, hiszen ezek azért épültek, hogy itt Isten igéjét olvassák, hallgassák – fogalmazott a miniszter. E gondolatsorhoz kapcsolódtak dr. Grezsa Zoltán, a nemzetpolitikai államtitkárság kormánybiztosának szavai is, aki hangsúlyozta, a kereszténység összeköt, nem pedig elválaszt bennünket, magyarokat és a szomszédos népeket. A gyülekezet Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke áldását követően vett részt a szobrok leleplezésén. Ezután indult el a menet a sportcsarnok felé. Isten nemzetsége vagyunk! A református világtalálkozó óta nem volt ilyen népes és ünnepélyes menetelés Marosvásárhelyen. Sem rendbontás, sem oda nem illő zászlólengetés, sem hangoskodás nem zavarta meg a vonulást. A nagysármási fúvószenekar, énekvezérek jó- voltából református énekek csendültek fel. Csak az tudja igazán, milyen érzés volt, aki átélte ezt a momentumot. A sportcsarnokban díszes színpad, a Ligetben óriássátor és kivetítő várta a több ezer résztvevőt. Jakab István, a Maros-Mezőségi Egyházmegye esperese szerint a százezer református lelket számláló négy egyházmegyéből sokkal többen eljöttek volna, ha nem lett volna korlátozott a keret. Az egyházmegyékből jelen voltak Lőrincz János, a Marosi, Szász Attila, a Görgényi és Bíró István, a Küküllői Egyházmegye esperese és Kecskés Csaba unitárius esperes. Jelen volt továbbá dr. Farkas Balázs, Magyarország csíkszeredai konzulátusának ügyvivő konzulja, dr. Csige Sándor vezető konzul, továbbá a megye magyar ajkú politikai elöljárói is. Beszédében Balog Zoltán miniszter hangsúlyozta, bízik benne, hogy Marosvásárhelyen többször fog előfordulni, hogy magyarok ilyen szépen, békében vonulhatnak és betölthetik a teret. Luther Márton szavait idézte: ha mindenki embertársáért élne, tele lenne a világ istentisztelettel! Marosvásárhely utcáin, a sportcsarnokban istentisztelet volt, hiszen szeretetben voltak együtt az emberek. Számba kell venni, hogy 500 év alatt milyen hatalmas értéket teremtettünk a Kárpát-medencében, s milyen hatalmas örökséget, magyar nyelvet, magyarul megszólaló igét hagytak ránk imádságos elődeink. A magyar emberek iránti gondoskodás jegyében a miniszter bejelentette, hogy január elsejétől a világ bármely sarkában megszülető magyar kisgyermek babakötvényt kap a magyar államtól. Az igét Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke hirdette, aki buzdított: hit által erősítsük egymást a Kárpát-medencében, hiszen Isten nemzetsége vagyunk. Az úrvacsorai ágendát Kató Béla püspök mondta, aki mindenekelőtt a hálaadásra szólította fel a gyülekezetet. Úrvacsora, köszöntések és koncertek A szép rendben folyó úrvacsoraosztást követően nemzeti imánk hangzott el, majd szeretetvendégségre hívták a gyülekezetet. Az ünnepség második részében köszöntőbeszédek hangzottak el. Szabó Ferenc, a Dunamelléki Református Egyházkerület főjegyzője mondta el ünnepi beszédét, majd Péter Ferenc megyei tanácselnök foglalta össze az erdélyi reformáció fontosabb mozzanatait. Thomas Muggli-Stokholm svájci lelkipásztor pedig gyülekezete üdvözletét adta át, és felvázolta a svájci reformátusság jelenlegi helyzetét. Mint mondta, azért jönnek Erdélybe, többnyire Mezőbergenyébe, hogy itt töltekezzenek az erős és összetartó gyülekezetekben. Ezt követően Rákász Gergely rendkívüli orgonakoncertjére, majd estébe nyúlóan a FIKE-band ifjúsági zenekar koncertjére került sor. Mezey Sarolta / Népújság (Marosvásárhely) 2017. október 16.Kálvin- és Károli-szobrot avattak (Reformáció 500)A reformáció 500. évfordulója alkalmából szervezett ünnepséget Marosvásárhelyen a Marosi, Maros-mezőségi, Küküllői és Görgényi református egyházmegye. A rendezvény kora délután a vártemplomban kezdődött, ahol Henter György lelkipásztor felidézte: 460 évvel ezelőtt itt ülésezett az a zsinat, amely eldöntötte, hogy az erdélyiek Kálvin tanait követik. Az ünnepség keretében a vártemplom bejáratánál felavatták Kálvin János és Károli Gáspár reformátorok mellszobrát, előbbi Péterfy László, utóbbi Deák Árpád alkotása. A templomban tartott beszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondta, noha Kálvin és Károli nem ismerték egymást, az utókornak megvan a lehetősége arra, hogy egymás mellé helyezze őket. A bibliafordító Károliról Nemeskürty Istvánt idézte: meglehet, nélküle ma nem magyarul beszélnének Magyarországon. Grezsa István kormánybiztos úgy vélekedett, 500 éve a reformáció jelölte ki a magyarság számára a nemzeti megmaradás útját, így a reformáció öröksége ma a megmaradás felelősségét rója az utókorra. Hozzátette: akkor vagyunk hűek az örökséghez, ha Marosvásárhelyen is, Kárpátalján is megtartjuk iskoláinkat. A vártemplomból több ezer ember vonult át a városon a sportcsarnokba, ahol ünnepi istentiszteletet tartottak. Balog Zoltán a felvonulás örömét idézve kijelentette: Az a dolgunk, hogy betöltsük azt a teret, ami nekünk adatott, azt az otthont, ami nekünk a Mindenható által kijelöltetett. Mert ha mi nem töltjük be, akkor betöltik mások, és valami olyan fog hiányozni ebből az európai világból, amit csak mi tudunk adni. A miniszter szerint a magyarokat azért ragadta el egykor a reformáció, mert sokszor a nélkülözés tanította meg a népet arra, hogy hitből és kegyelemből éljen. Szerinte ezt azért kell megtanulni, hogy akkor is hitből és kegyelemből éljen a közösség, amikor látszólag másból is megélhetne. A miniszter bejelentette, 2018-tól a világ bármely pontján, így az Erdélyben született magyar gyermekeket is megilleti a babakötvény. Fontosnak tartotta azonban, hogy ne csak a pénztárca kösse össze a magyarországi és a határon túli magyarokat, hanem szívük, lelkük is. A mi dolgunk annyi, hogy bízzunk Istenben, és utána bízzunk egymásban is – tette hozzá. A sportcsarnoki istentiszteleten Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét, ágendát mondott Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a gyülekezet számára pedig több asztalnál is kiszolgálták az úrvacsorát. Balog Zoltán tegnap délben a közeli Mezőpanitban felavatta II. Rákóczi Ferenc bronz mellszobrát, Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotását. Köszöntőbeszédében az utolsó erdélyi fejedelem Istennel a hazáért és a szabadságért jelmondatát idézte. Megemlítette: a fejedelem budapesti szobráról egykor tíz perc alatt verték le a latin jelmondat első szavát, és hetven évbe telt, míg az visszakerült a helyére. Hozzátette: pusztítani mindig könnyebb, de arra biztatta hallgatóságát, hogy legyenek az építés emberei. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. november 3.Kárpát-medencei civil szervezetek képviselői találkoztak SzamosújváronRomhányi András, a Civil Akadémia megalapítója, a Magyar Kollégium elnöke a Kárpát medencei civil szervezetek vezetőit hívta össze egy-egy találkozóra az akadémia címén a találkozó-sorozat elindításakor. A tagok magyarok, s bár hét ország állampolgárai, közös céljuk a magyar kultúra továbbadása. Ezért is nagyon könnyen megtalálták a közös hangot, és évek óta találkoznak, mindig más helyszinen. A XVI. Civil Akadémia házigazdája idén Szamosújvár volt, szervezője pedig a szamosújvári Téka Alapítvány és a kolozsvári EMKE. Szamosújvárra csütörtök este érkeztek a résztvevők, majd pénteken mezőségi kiránduláson vettek részt. Velük tartott Paróczi Ákos, a Téka idei Petőfi ösztöndíjasa is, így ő is megismerhette a tájegységet. Előtte a tavaly átadott Magyar Tannyelvű Elméleti Líceumba néztek be, ahol a szamosújvári gyerekek mellett a Mezőség öregedő, szórványosodó falvainak gyerekei is tanulnak Első megállójuk Feketelak volt, ahol megtekintették a templomot Hideg István refomátus lelkész bemutatásában, a tájházat illetve a Téka Alapítvány táborközpontját. Ezután Pusztakamarás felé vették az irányt. Ott Széman Péter mutatta be Sütő András szülőházát, illetve ennek jövőjéről is elbeszélgettek. A buszos utazás közben a Kard és kasza földjén a Tóvidék szépségeit, letűnt korok emlékeit is megtekintették. A széki Sóvirág panzióban elfogyasztott ebéd után meglátogatták a széki templomot, ahol Sallai Márton lelkipásztor mesélt a falu és a templom múltjáról, de a templom felújításának történetét is ismertette. Ugyancsak Széken, a Holland Misi néven ismert holland származású, néptáncot kedvelő úriember tulajdonában álló tájházban Korniss Péter kiállítását is megnézték. Szamosújvárra visszatérve az örmény székesegyházat tekintették meg. A tartamas napot vacsora és Vincze László borkóstolója zárta. Széman Péter, EMKE-elnök számolt be a szombati nap programjairól. – A finom reggeli után – sajnos két busszal, mert nem találtunk egy olyan nagyobb buszt, amivel együtt mehettünk volna, átkocsikáztunk Válaszútra. Itt az idén felavatott kávézóban Balázs-Bécsi Gyöngyi adott szakszerű eligazítást a Kallós Alapítvány létrejöttéről, tevékenységéről, és arról a rengeteg eredményről, amit elértek a mezőségi szórványoktatás, illetve szakoktatás terén. Megtekintettük a Kallós Zoltán által gyűjtött rendkívül gazdag néprajzi múzeumot, majd sietve indultunk tovább, mert Kolozsváron a Házsongárdi temető nyugati bejáratánál várt ránk idegenvezetőnk, Gergelyné Tőkés Erzsébet. Kezében tartva a főúri kripták kulcsait, sorra látogattuk végig a Házsongárd Alapítvány által felújított kriptákat, a nagy tudósok, 1848-as honvédek, egyházi méltóságok, írók, költők, színészek síremlékeinek egy részét, miközben megismerkedhettük Erdély, Magyarország és az Osztrák-Magyar Monarchia történelmével – vázolta a programokat az EMKE-elnök. Ezt követően a temetőből átsétáltak a Heltai Alapítványba, ahol ízletes ebéd elfogyasztása közben felhívták telefonon Pillich Lászlót, az első nem budapesti szervezésű Civil Akadémia szervezőjét és vendéglátóját. Délután rövid sétát tettek a főtéren, Mátyás király szülőházánál és a Farkas utcában, ismerkedve a történelemmel, Deák Árpád történelemtanár, szakavatott idegenvezető segítségével. – A sok ismeretanyag és érdekesség közül, csak párat emelnék ki, például azt, hogy Kacsóh Pongrác a kolozsvári, (a kezdetekkor Apáczai Csere János által vezetett) református kollégiumban tanult, majd ebben az utcában járt a Ferencz József Tudományegyetemre és itt végzett először zenei tanulmányokat. De itt tudhattuk meg azt is, az ékes latin nyelvű feliratnak köszönhetően – hogy itt volt Erdély első egyeteme (főiskolája), amelyet 1582-ben Báthory István fejedelem, lengyel király alapított, vagy, hogy ebben az utcában nyílt meg Magyarország első magyar nyelvű kőszínháza, illetve, hogy a kolozsvári magyar színház öt évvel idősebb a budapesti Nemzeti Színháznál – elevenítette fel a Farkas utcai séta során elhangzottakat Széman. A városnézést civil találkozó követte az EMKE Györkös Mányi Albert emlékházában, amely a közművelődési egyesület kulturális tevékenységeket lebonyolító helyszíne, ahol a csapatot az EMKE kulturális referense, Széman Emese Rózsa fogadta. Beszámolt tevékenységéről az Életfa Családsegítő Egyesület (Adorjáni Katalin), valamint az Áldás Népesség Egyesület (Varga Mihály Márton). – A Házsongárd Alapítvány tevékenységéről, magáról a temetőről szóló albummal idegenvezetőnk még a délelőtt folyamán mindenkit megajándékozott, amit ezúton is köszönünk. Az idő rövidsége miatt az EMKE bemutatása igencsak rövidre sikeredett, de remélem, hogy a tartalmasan eltöltött nap után sok élménnyel gazdagodva érkezhettünk vissza Szamosújvárra, ahol csodálatos néptánc bemutató, valamint fenséges vacsora várt – zárta beszámolóját Széman. Este a Téka Alapítvány munkatársainak illetve önkéntescsapatának egy részével találkoztak. Vacsora előtt fellépett az Ördöngös zenekar és a Kaláka néptáncegyüttes táncosainak egy része, és az est részeként a részvevők összefoglalták tapasztalataikat. Vasárnap Rózsa Sándor sírjának megtekintése után búcsút vettek egymástól. Sok pozitív üzenetet fogalmaztak meg, jó érzés volt hasonló érdeklődésű és hasonló munkát végző civilektől elismeréseket kapni. Egymás munkájának elismerése, pozitív megerősítése valószínűleg a titka annak, hogy a Civil Akadémia tagjai családias hangulatban találkoznak évente, hogy lélekben megerősöve, szellemileg feltöltődve tovább tudjanak haladni a vállalt feladatok nem mindig egyszerű mindennapjaiban. Romhányi András / Szabadság (Kolozsvár) 2017. november 28.A „második honalapító” szobra VárasfenesenA várasfenesi református templom kertjében, a világháborús áldozatok turulmadaras emlékművétől karnyújtásnyira avatták fel november 26-án, vasárnap kora este a „második honalapítónak” nevezett IV. Béla király mellszobrát. Neki tulajdonítják a falu határában állt vár építtetését. „A romok egy viszonylag nagy kiterjedésű vár létezésére utalnak, amelynek szabálytalan négyzet alaprajza volt. (…) Az a legenda született róla miszerint IV. Béla alapítása lett volna és ezért Bélavárnak nevezik.” Ezt olvashatjuk az egyik internetes lexikonban a Várasfenes határában található várrommal kapcsolatban, és a helyiek nemzeti öntudatát tovább erősítheti, hogy november 26-án, vasárnap délután ünnepi istentisztelet keretében avatták fel IV. Béla király (1206–1270) mellszobrát a református templomkertben. A helyszínre igyekezve, a megyét gyakorlatilag átautózva Érmihályfalvától Várasfenesig tapasztalhattuk, hogy mindenütt esős, hűvös idő volt domborzattól függetlenül. A kellemetlen időjárás ellenére megtelt a református templom, ahol Dénes István Lukács, a Bihari Egyházmegye esperese hirdetett igét a Krónikák könyvéből vett alapige mentén, Ezékiás júdai király történetéből példázva az örök érvényű intelmet, miszerint Isten mellett a nehéz időkben is ki lehet, ki kell állni. A szolgálatot a helyi gyülekezet élére alig pár hete került Fazakas Ildikó lelkész köszönte meg, köszöntve az egyházközség tagjai mellett a számos vendéget is, közöttük a később szót kapottakat, illetve Deák Árpád szobrászművészt, aki kézzel foghatóvá tette IV. Béla alakját, illetve a Belényesi-medence lelkipásztorait: Boros István nyugalmazott, korábbi belényesújlaki és Petrucz János jelenlegi belényesújlaki, Sebestyén László Ede köröstárkányi, Filep Attila kisnyégerfalvi, Nagy Brigitta belényessonkolyosi, és Réman István belényesi tiszteleteseket. A gyepűk védelme A helyi iskola I-IV. osztályosainak műsora következett. Elsőként azt a jelenetet láttuk, melyet Boros Gyöngyi tanítónő írt, s melyet 3 generáció előadott már, most pedig illett az alkalomhoz, hiszen IV. Béla korát idézi meg, ide értve Julianus barát hírhozatalát a közelgő tatát-veszedelemről, a tatárdúlást, az ország újraszervezését. Boros Annamária tanítványai versekkel, énekekkel csatlakoztak a műsorhoz, valamennyiük ruháját az Árpád-házi királyok címere díszítette. Mivel odakint a már említett esős idő volt, a szoboravatáshoz kapcsolódó beszédek is a templomban hangzottak el. Miután Molnár Szabolcs elmondta a helyi Csukás-Fenesi János: IV. Béla című versét, Miklós Mihály történelemtanár adott áttekintést a király életéről, arról, ahogyan a válságos körülmények között megerősítette az országot. A helyi vonatkozásra térve egyebek mellett megemlítette, hogy a király a gyepűk (határvonalak) védelmére építtetett várakat, ezek sorába illeszkedhet a fenesi is, melyet a település 1291-es első írásos említésekor már jegyeznek, tehát az előtt épült. Legendák máig élnek faluban, például, hogy föld alatti alagút vezetett a várba. Borsi Imre Lóránd, a megyei RMDSZ társadalmi szervezését felelős ügyvezető alelnöke beszédében hangsúlyozta: a szövetség az egyházakkal és a civil szervezetekkel karöltve igyekszik erősíteni a közösségeket „a végeken” is. Ezt szolgálják a szoborállítások, ahogyan Petőfi-szobor áll már Belényesben, Bartók-szobor Tárkányban, immár IV. Béla-szobor Fenesen, a későbbiekben Szt. László-szobor lesz Magyarremetén, II. Rákóczi Ferenc-szobor Belényesújlakon. Saját versét is felolvasta, melynek címe Bátor magyarok. „Szent béke virult” Szabó Ödön képviselő szerint „a sokszor szétszórt fenesieket” összehozta a szoborállítás ügye, mint közös cél, a kérdés, hogy egyszeri alkalomról van-e szó? IV. Béla kora történelmi tanulságának nevezte, hogy ne örökítsük a perlekedést, tanuljunk mások hibájából, tudjunk áldozatot hozni, és ne engedjük magunkat rossz eszközként felhasználni. Intésül ő is idézte (ahogyan az előtte beszélt két szónok is), IV. Béla sírfeliratát: „Csalfa lapult, szent béke virult, becsület vala ottan”, úgy vélve, hogy ennek a szellemiségnek kell tovább élnie. Az ugyancsak helyi Pantea Erzsébet is felolvasta az alkalomhoz illő saját versét, ezzel zárult a bő kétórás templomi esemény, mely után sor kerülhetett a szobor leleplezésére. A már kora esti szürkületben Dénes István Lukács esperesre és Szabó Ödön képviselőre hárult a feladat. Az esperes meg is áldotta az alkotást, mely tövébe koszorúk is kerültek,s melyet később, a sokadalom eloszlása után, többen mobiltelefonok fényénél tekintettek meg tüzetesebben, egy személy meg is jegyezte: nagyon szép szobor, erőteljes vonásokkal, ahogyan egy erőt sugárzó királyhoz illik. A programnak még nem volt vége, hiszen a kultúrházban mindenkit terített asztalhoz vártak, ugyanott népviseletbe öltözött fiatalok Benedek Judit által betanított táncot adtak elő. A vendégek még javában beszélgettek, koccintgattak, mikor Szőcs Lőrinc és zenekarának tagjai már hangoltak, hiszen nótaest kezdődött, melyet Borsi Imre Lóránd nyitott meg, s mely az RMDSZ szervezte közösségi eseménysorozat rész volt. Rencz Csaba / erdon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
